Mit várjunk ott, ahol a legmagasabb szinten semmibe veszik a munkaerkölcsöt, ahol életeket évekre ellehetetlenítenek azzal, hogy büntetőjogi kérdésekben az iratok elolvasása, ismerete nélkül hoznak döntéseket, ahol konkrét tények helyett az adott esetekben sokszor közönséges hazugságnak minősülő sablonszövegeket kopíroznak a határozataikba anélkül, hogy lövésük lenne arról, amiről a határozatukban döntenek?

És persze mindezért közel egymilliós munkabért vesznek fel, miközben érdemben nem végzik el a munkaköri feladataikat, vagyis nem munkabért, hanem fegyelmit kellene, hogy kapjanak.