DR. BÉRCES RENÁTA - EGY BÍRÓ, AKI RÉSZBEN TUDATOSAN HOZ HAMIS ÍTÉLETET

Mint tudjuk, egy ítéletben tévedni önmagában nem szokatlan dolog. (Főleg manapság, amikor a kontraszelekció az élet minden szektorát, így sajnos a bíróságokat is elárasztotta már.)

Van azonban olyan eset is, amikor a bíró nem téved, hanem be akarja csapni a feleket: szándékosan, célzatosan, tudatosan hoz jogilag hamis megítélést, miközben pontosan tisztában van azzal, hogy mi lenne a helyes megítélés.

Persze ezt legtöbbször csak érezzük, bizonyítani szinte lehetetlenség. Legalábbis az eljárási szabályokat betartó bírónál garantáltan az. Vannak azonban olyan bírók is, akik halmozzák a szabálytalanságokat, és végül ez egyik szabálytalanság buktatja le a másikat.

Így járt a mi esetünkben dr. Bérces Renáta, az egykoron különös kíméletlenségéről elhíresült végrehajtó bíróból lett polgári bíró.

Mint tudjuk: prejudikálni tilos, azaz a tárgyalás menete során a bíró nem fejtheti ki az álláspontját az ügy releváns kérdéseivel kapcsolatban, nem minősítheti a felek nyilatkozatait, még csak nem is utalhat arra, hogy melyik nyilatkozatot tartja helyesnek, és melyiket nem. Minderről először az ítéletben nyilatkozhat, előbb nem!

dr. Bérces Renátát azonban az alapvető bírói etika e téren nem - pontosabban e téren sem! - érdekli, nála a tárgyalás egyfajta vitafórum, ahol nem csupán a felek vitatkoznak egymással - mert az még csak rendben lenne! -, hanem ő maga is parázs vitát folytat a felekkel, néha képletesen mondva beül egyik-másik alperesi padba és nyíltan segíti a gyengélkedő alperest, anyagi jogi tájékoztatások sorát adja - ami ugyancsak szigorúan tilos! -, mint egy kocsmai vitánál.

Így történt ez a jelen esetben is.

Szerkesztőnk azt kifogásolta, hogy a Galamus-csoport az engedélye nélkül nyilvánosságra hozott a honlapján egy büntetőperes tárgyalási jegyzőkönyvet, ami ugye teljes egészében bűnügyi iratnak, a benne foglaltak pedig bűnügyi személyes adatoknak minősülnek, és amit csak az összes benne érintett személy írásbeli hozzájárulásával lehetett volna nyilvánosságra hozni.

A Mihancsik Zsófia-féle társulat jogi képviselője azzal védekezett, hogy szerkesztőnk maga is nyilvánosságra hozta már korábban a jegyzőkönyvben szereplő adatok egy részét, így ezek után már nem sérelmezheti, hogy Mihancsik Zsófia is nyilvánosságra hozta ezeket.

Ez ugye butaság: az INFO törvény a személyes adatok tekintetében önrendelkezési jogot biztosít az érintetteknek, azaz mindenki maga döntheti el, hogy a személyével kapcsolatba hozható adatokat, információkat hol, mikor és milyen körben kívánja nyilvánosságra hozni. Az tehát, hogy szerkesztőnk a jegyzőkönyvben is szereplő információk egy részét a saját oldalán, a saját törzsközönsége számára elérhetővé tette - ráadásul csak részben, és kitakarva az érintettek azonosító adatait! -, nem jogosítja fel egyetlen más weboldal szerkesztőjét sem arra, hogy az ugyanezeket az adatokat a saját oldalán hozzájárulás nélkül megjelenítse. (Kizárólag magántitkok esetében nem jogellenes ezek közzététele bárki részéről, ha a titokgazda már korábban közzétette ezeket.)

Mint alább hallani fogjuk: dr. Bérces Renáta bírónő ezt halál pontosan tudja, és bár nem tehetné meg egy tárgyaláson, hogy ezt előre közli is, ő bizony - vesztére! - megteszi:

prejudikálás.mp3

"Meg itt az adatokkal való visszaélésnél is azt gondolom, hogy egy kicsit az alperesi bizonyítás abba az irányba megy el, hogy magát. mert a magántitoksértést nem követi el, aki az első közlést követően, de hogy egyébként adatokat, azt többször is., tehát ott nem fontos az időrendiség! Mert ő nem azt kifogásolja, hogy a magántitkomat, hanem azt mondja, hogy személyes adatomat! Na most az a kérdés, hogy van-e olyan személyes adat, amit közöltek és jogellenesen. Tehát az, hogy. mert az önök védekezése abban megy, hogy lehet, hogy ő közölte korábban és ezért."

Innentől megint beindult az ordítozás, így a szemmel láthatóan teljes, értelmes - kezdettel és befejezéssel is rendelkező - mondatok megfogalmazására alapból képtelen bírónő már nem tudta befejezni, de nincs is már jelentősége, a lényeg egyértelműen elhangzott.

Aztán valami történhetett. Hogy mi, azt nem tudjuk. Talán a bírónő végiggondolta, hogy vajon használna-e az előmenetelének az, ha a gazdag és befolyásos zsidó köröket netán elmarasztalná, és a szavak után írásban is az övékkel ellentétes álláspontot fejtene ki. Egy biztos: egészen pontosan az ellenkezőjét írta le az ítéletében annak mint amit szóban a felvételen tisztán hallhatóan kifejtett:

Az ítéletben tehát már az áll, hogy szerkesztőnk nem kifogásolhatja az alperesi nyilvánosságra hozatalt, miután a honlapján korábban ő maga is nyilvánosságra hozta az inkriminált jegyzőkönyvben is szereplő információk egyikét-másikát. (A szövegben ezt meghaladóan minden további érvelés is ostobaság: a bűnügyi személyes adat fogalma, a magánvádló minősége e körben egészen más, mint ami itt szerepel, de ezzel most nem kívánunk foglalkozni, mivel nem tudjuk, hogy ezen adatvédelmi alapfogalmakkal tisztában van-e a bírónő - és hasonlóan az kiemelt részhez, ezek tekintetében is szándékosan közölt-e hamis jogi álláspontot -, vagy ezek tekintetében valóban csak téved.)

Hát ez volna az, amiről beszéltünk: amikor az egyik szabálytalanság buktatja le a másikat. Mert ugye ha dr. Bérces Renáta betartaná a pervezetési szabályokat, nem adna anyagi jogi tájékoztatásokat a feleknek, és nem prejudikálna, akkor ugye az sem derült volna ki, hogy nem téves, hanem hamis ítéletet hozott. (Legalábbis e körben.) Akkor azt hihetnénk, hogy csupán nem ismeri kellően az adatvédelmi jogszabályokat, amit bocsánatos bűnnek kellene tekintenünk.

Így viszont egyértelműen bizonyított, hogy dr. Bérces Renáta nem tévedett, hanem szándékosan fejtett ki általa is tudottan hamis jogi álláspontot az ítéletében, ami már egyáltalán nem bocsánatos bűn, hanem egy jogállamban - legalábbis laikus szerkesztőségünk jogi megítélése szerint - szigorúan büntetendő bűn: a Btk. 305. §-ba ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés:

305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a) hivatali kötelességét megszegi,

b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy

c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Persze nem véletlenül tettük hozzá: egy jogállamban! (Ebben az országban semmi nem lesz belőle, még le sem fogják mondatni a bírónőt. Sőt! Előre megjósoljuk: felfelé fogják buktatni. Elvégre vannak ebben az országban egyenlők és egyenlőbbek. Ő igen jó érzékkel az "egyenlőbbek" javára és szerkesztőnk kárára élt vissza a hatalmával. Ha ugyanezt mondjuk szerkesztőnk javára tette volna és ugye éppen az "egyenlőbbek" kárára, másnap talán már nem ült volna a pulpitusa mögött.)

Hát éppen ez az, amiért dr. Bérces Renáta páni félelemmel viseltetik a tárgyalásain az esetleges kép- és hangfelvételekkel szemben. Mert ugye ha egy bíró betartja a szabályokat, úgy jár el, ahogy elő van írva, annak nincs mitől félnie, annak értelemszerűen semmi baja nem származhat abból, ha a tárgyalásán felvétel készül.

A Bírósági Döntések Tárának 2009/11. számában megtalálható a Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.081/2009/3.sz. minta-ítélete, amelyet az egész országban irányadónak kell tekinteni, és amely kimondja, hogy mindenkinek jogában áll akár titokban is hangfelvételt készíteni igaza bizonyítása végett abban az esetben, ha perdöntő jelentőségű kérdésről van szó, amit sehogy máshogy nem lenne lehetséges bizonyítani. A lebukott fél pedig nem hivatkozhat ilyen esetben a személyiségi jogai sérelmére, miután a személyiségi jog társadalmi rendeltetésével alapvetően ellentétes, hogy disznóságok leplezésére lehessen felhasználni!

Ahhoz pedig talán nem férhet kétség, hogy amikor egy bíró a saját szavait letagadja, megmásítja, amikor a tárgyaláson történteket rekonstruálhatatlanná teszi a jegyzőkönyvek eltorzításával, amikor az ellenkezőjét írja az ítéletben annak, mint amit a tárgyaláson mondott, akkor ennek bizonyítása egyrészt perdöntő lehet másodfokon, másrészt semmilyen más módon nem lenne lehetséges mindezt bizonyítani, mint titokban történő felvételkészítés útján.

De ha már itt tartunk, hallgassuk meg, hogy a kedvezményezett alperes képviselője, illetve dr. Bérces Renáta bírónő hogyan tiltakozik fenemód nagy vehemenciával éppen a hang- és képfelvétel készítésével szemben:

tiltakozás.mp3

Az össze-vissza ordítozás miatt lehetetlen lenne összefüggően leírni, ami elhangzik, de a lényeg az, hogy dr. Bérces Renáta bírónő egyszerűen kijelenti: őt nem érdekli a Pécsi Ítélőtábla mint-ítélete, illetve elvi bírósági határozata! Ritkán tapasztalható impertinens és arcátlan, avagy arcpirító arrogancia. Hazánkban ugyan nincs precedensjog elméletben, de tudjuk jól: a másodfok garantáltan a minta értékű bírósági és elvi bírósági határozatok mentén fog dönteni, ha az első fokot netán "nem érdekelnék" ezek az iránymutatások. Mindenesetre dr. Bérces Renátát a Pécsi Ítélőtábla állásfoglalása nem érdekli, bennünket meg az ő szánalmas nyafogása nem érdekel, mi bizony felvettük, amit művel és a felvétellel le is buktattuk. (Ha nem tetszik neki, kezdjen szerkesztőségünkkel szemben személyiségi jogi pert, és rá fog jönni, hogy rajta kívül minden más bírót bizony érdekelni fogja ez a bizonyos pécsi elvi bírósági határozat, és nem fogják elmarasztalni az üzletvezetőt, ha a lebukott bolti szarka bepereli azért, mert felvette a kamera, amikor elcsente a polcról az árút.)

Ha pedig már az ordítozásnál tartunk, világítsuk meg ennek okát is. Hogyan érte el dr. Bérces Renáta, hogy a tárgyalás 80%-ában a saját hangját sem hallotta, hogy egyszerűen leordították az alperesek, hogy nem hajtották végre a perrendtartási utasításait, hogy még vizespohár is repülhetett beterítve a bírói pulpitust is.

figyelmeztetés.mp3

"Ha a felek a jogaikat nem jóhiszeműen gyakorolják, a bíróság alkalmazza a Pp.120.§-ában írt jogkövetkezményt - azaz pénzbírságot szab ki -, azonban a per ésszerű időn belüli befejezésének érdekében az eljárást befejező érdemi határozat meghozatalával egyidejűleg."

Hihetetlen! A rosszhiszemű joggyakorlás megfékezésére szolgáló - azaz preventív! - szankciót dr. Bérces Renáta a per befejezését követően - azaz utólagos megtorló szankcióként! - alkalmazza! (Ez az, amiért őt egykoron csupán végrehajtó bírónak találták alkalmasnak. Mert ott ugye nem kell tárgyalni, ott "megtorolni" kell. Ott nincsenek megelőző szankciók, csak megtorló szankciók. Egy polgári perben azonban a rosszhiszemű pervitelt csírájában kell leállítani, meg kell előzni, hogy ez a magatartás eluralhassa a pert. Utólag, amikor már az egész per bolondok házává vált, semmi értelme - egyébként nem is lehet! - azokat a szankciókat alkalmazni, amelyeket preventív jelleggel kellett volna alkalmazni annak megelőzésére, ami ugye ennek hiányában már sajnos bekövetkezett, és végig kísérte az egész eljárást.)

De talán nézzük: hogyan igyekszik nyakát törve megfelelni dr. Bérces Renáta azoknak a bizonyos "egyenlőbbeknek".

figyelmeztetés2.mp3

"A jegyzőkönyv számára rögzíti a bíróság, hogy a felperest figyelmezteti az eddigi beadványaiban használt kifejezései sértő tartalmára tekintettel arra, hogy a bíróság ezt a hangnemet nem tolerálja, és a jövőben sem kívánja egyik peres eljárásában, tehát a jelen peres eljárásban sem tolerálni felperes irányába."

"Tisztelt Bírónő! Kérem konkretizálni szíveskedjen!" - szólt közbe szerkesztőnk. (Innentől aztán a bírónő már ismét csak nem volt képes normális, épkézláb mondatokat megfogalmazni...)

"Jó, mindjárt konkretizálom, hogy amit peren kívül tetszik írni az a per tárgya, ezt az I. rendű, meg III. rendű alperest is kérem, hogy ne kifogásolják, mert ez ellen nem tehetek semmit. Tehát hogy most mi a per tárgya, mi nem, amit a felek idehoznak, de egymás gyalázásától tessék tartózkodni, tehát ha ilyenekkel lesz tele."

"De mit tetszett ilyennek találni?!" - vetette fel megint csak szerkesztőnk.

"Meg fogom keresni és akkor bele fogom írni."

Nem kell talán mondanunk, hogy a jegyzőkönyvben sem lettek konkretizálva ezek az állítólagos gyalázkodások. Mert hogy természetesen nem léteztek! dr. Bérces Renáta így aztán nem kereste meg és nem is írta bele a jegyzőkönyvbe se, hogy mégis mit talál a maga részéről gyalázkodónak. (Igaz, ha eleve utóbb akarta megkeresni, akkor mégis miért hangzott el előbb a figyelmeztetés, amikor a bírónőnek még fogalma sem lehetett arról, hogy fog-e majd találni ekként minősíthető kifejezéseket szerkesztőnk beadványaiban?! A magyarázat egyszerű: mert ezt kérték tőle azok a bizonyos "egyenlőbbek", ő pedig meg akart felelni nekik.) Szerkesztőnk emiatt kérte a jegyzőkönyv kiegészítését, amit a bírónő egyszerűen megtagadott azzal, hogy "Tudja azt a felperes, hogy mire gondoltam."

Mi tagadás, szerkesztőnk valóban tudta, illetve tudja, ahogy mi is tudjuk: dr. Bérces Renáta a saját előmenetelére gondolt!

Ugyanakkor nézzük talán meg azt is, hogy mi az, amit viszont dr. Bérces Renáta az "egyenlőbbek" részéről még véletlenül sem talált gyalázkodónak és nem látta szükségesnek alkalmazni a Pp.120.§-ában foglaltakat - azaz a bírság kiszabását - sem amikor elhangzottak, sem az eljárás befejezésekor:

"Alávaló gyáva gazember", "nem ember", "féreg"., és ezek még a szelídebb alperesi kifejezések közé tartoznak!

Így néz ki az egyenlő bánásmód, illetve a törvény előtti egyenlőség elve dr. Bérces Renáta egykori végrehajtó bíró tárgyalótermében.

Végezetül zárjuk a történetet ismét csak egy kis ízelítővel abból a tömény bolondok házából, ami dr. Bérces Renáta tárgyalótermében "méltóságteljes bírósági tárgyalás" címszó alatt folyik. Ezúttal éppen az írásunk elején tárgyalt jogsértő jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatal a téma, bár ezt a vadnyugati kocsmára emlékeztető hangzavarból még többszöri figyelmes végighallgatás után is művészet felfedezni.

vadnyugati kocsma.mp3